Alig telik el egy kis idő, hogy ne lenne min aggódni. Annának ma kicsit folyt az orra és elég sokszor a száján vett levegőt. Nem tudom, hogy mi okozhatja. Ha nem múlik, akkor megkérdezzük holnap a doktornénit.
Remélem csak mi aggódjuk túl az ilyeneket. Nem is emlékszem, hogy Bencénél is ennyire izgultunk volna egy-egy orrfolyásnál…
Tegnap nagyon besűrűsödtek a dolgaink, ezért már nem volt időm új képet feltenni. Itt egy mai:
Anna újra itthon
A kórházban Anna rekord mennyiségű tápszert vett magához, így mikor itthon mértük 2550 grammot mutatott a mérleg. Ez azért hatalmas gyarapodás két nap alatt. Nagy valószínűséggel ebből azért le fog adni egy kicsit (ami lehet, hogy nem is baj).
Itthon rendesen eszik, alszik. Jól érzi magát. A jövő héten előreláthatólag nem kell mennünk semmilyen vizsgálatra.
Ezeken kívül nagy változás nem történt.
Anna ma kapott vért. Eddig úgy néz ki, hogy jól viselte. Délután voltunk, Tündi megetette (ja… meg utólag aláírta a beleegyező nyilatkozatot. Fura ez egy olyan kórháznál, aki ha kérnénk valamit elbújik a jogszabályok mögé, de amúgy be sem tartja… na mindegy. Már gyűjtöm a gondolatokat, később majd jól leírom erről a véleményem)
Más nem történt. Védőnéni beállított ma minden előzetes egyeztetés nélkül, hogy megnézi Annát, aztán hamar ment is mivel nincs itthon. Ő erről nem tudott, de mindenkinek megspórolt volna egy utat, ha előtte telefonál, de ez is más dolog.
Fura, hogy nincs itthon. Bence sem találja, üres a kiságy. Most, hogy már itthon volt egy hetet nagyon rossz.
Addig itt egy kép, ez is a hétvégén készült. Holnap remélem lesz már újabb itthoni.
Anna anyával
Remélhetőleg csak egy kicsit… A laboreredményei alapján vérszegény. Ezt már akkor tudtuk, amikor hazajöttünk. Azon el lehet gondolkodni, hogy miért nem kapott vért, mielőtt hazajött, vagy miért kellett ma is vért venni tőle, annak ellenére, hogy hétfőn is vettek, de ezt halandó emberek úgy sem érthetik…
A lényeg az, hogy holnap kap vért és ha minden jól megy, akkor jöhet is haza este. Elkiabálni nem szabad! Ha hazajött szólok.
Addig itt egy itthoni kép, a hétvégén készült.
Anna itthon
Anna több, mint 70 nap után hazajött. Illetve hoztuk. Szerencsére eddig nem volt semmi gond az utat jól bírta.
Nagy valószínűséggel még párszor visszalátogat a barátaihoz egy-két napokra, mert most éppen vérszegény. A jövő héten dől el, hogy mikor kell vért kapnia. A szeme nem változott, nem romlott. Van egy kis szívzörej, de kezelőorvosa azt mondta, hogy a vérszegénység miatt van.
Ultrahangos vizsgálatra vissza kell menni majd egy hónap múlva. Nagyon sok minden történik mostanában és nem igazán érjük utól magunkat. Anna azért más mint Bence volt. Akaratlanul is nagyobb a figyelem, nehogy valami baj legyen. Ahogy már írtam, mindig van min aggódni. Most éppen azon, hogy itthonvan és közel-távol egy orvos sincsen. Csak mi.
Bence jól viselte a tesó érkezését. Nem hajlandó eljönni a kiságytól. Még beszélni nem igazán tud, de egész nap azt hallgatjuk, hogy „BABA BABA BABA…”. Kukucskál, nézelődik, néha játékokat dobál a kiságyba.
Anna itthon
Ma kb. 2100 gramm volt. Még nem igazán szokta meg az új helyet. Nem úgy eszik ahogy a kórházban, de azért eszeget.
Anna ma is sikeresen szopizott. Kiságyban lakik, dolgozgat. Más nem történt.
Itt vannak a képek, ahogy ígértem.
Anna a kiságyban
Anna anyával
Na… Anna ma így nézett ki…
Anna intenzív hízókúrán van. 8×18 grammot eszik, egész ügyesen lélegzik, de ez még kevés. Mai állás szerint, ha így megy tovább, akkor kb. 1500 gramm súlynál gondolkodnak el azon, hogy leveszik gépről. A hozzáadott oxigén szerencsére igen alacsony, így van esély arra, hogy túl nagy kárt nem okoz egyéb szervekben a lélegeztetés.
A tüdő gyenge és Anna hamar elfárad. A spontán légzése javult, de ezek óráról órára változhatnak. Jelenleg minden olyan kezelést, gyógyszert megkap, amit ilyenkor lehet. Enni, pihenni és várni kell.
Ha minden jól megy, akkor hazajövetel előtt (ami ki tudja még mikor lesz) ajánlatos lenne egy gyógyszeres kúra egy olyan betegség ellen ami koraszülöttekre igen veszélyes. Ezzel csak az a probléma, hogy meglehetősen drága, de elérhető és az orvosok szerint nagyon nagy szükség lenne rá. A TB nem támogatja. No Comment. (ez egy külön fórumot megérne, de mindegy, nem erről van szó) Valahogy majd csak megoldjuk.
Anna a korábbi állapotokhoz képest ma igen jól nézett ki, ficánkolt, kitakarózott, vigyorgott meg ilyenek. Igyekszem visszafogottan örülni, de azért ez jó volt.
A kép sajnos csak telefonnal készült, de azért így is jó.
Anna pihen
Sokat gondolkodtam azon, hogy kezdjek-e írni valamilyen naplót arról, hogy mi is történik velünk, vagy csak csendben tartsam magambam.
Erre jutottam, írok. Soha nem szerettem, ha valaki egy bizonyos határon belülre lát az én és kis családom életébe, de ez a helyzet egy kicsit más. Nem szoktam panaszkodni, remélem itt sem fogok, de ez elég nehéz… Nagyon jól esik és akkora lelki erőt tud adni az, ha hasonló cipőben járó apukák, anyukák sorait olvasgatom.
Korábban mindig arra gondoltam, mint ahogy a reklámban is van, hogy ilyenek csak másvalakivel történnek meg. Hát most én lettem a másvalaki. Kislányom ideje korán, a terhesség 26. hetében megszületett. Aki nem élt át ilyet, az nem is tudja mit érez olyankor egy apa a kórházi folyosón, vagy az anya egy nyüzsgő műtőben, remegve egy ágyhoz kötözve.
(tovább…)