Anna naplója

A múlt hetet egy fog mínusszal zártuk. Nem csak a tőzsdék, hanem Anna is esett egy hatalmasat. Minden nap többször jön megy ugyanazon a lépcsőn és nem volt semmi probléma. Most azonban újított a kisasszony: úgy gondolta, hogy kekszet enni a lépcsőn a legjobb. Elindult egy keksszel a kezében és a harmadik-negyedik lépcsőfokon úgy gondolta, hogy megáll egy kicsit uzsonnázni. Nem sikerült. Az esés közben az egyik első fogunk alulmaradt az egyik lépcsőfokkal folytatott hősies küzdelemben. Az esés és a sok vér miatt futottunk az ügyeletre, de szerencsére nincs komolyabb gond. A koponya nem tört el a csontok épek, foga meg majd egyszer csak lesz. Az esés másnapján voltunk egy fogászati klinikán, ahol jól megkuksolták és azt mondták, hogy nem kell vele semmit csinálni, ha nincs panasz. Ínye rendben van, de majd ha magától potyognak a fogai, akkor kell egy röntgen, hogy minden a helyén van-e. A fogászati klinikán nem kicsit lepődtünk meg… a vizsgálatért nem kértek egy fillért sem. Ilyennel is ritkán találkozunk a magyar akármilyen egészségügyi rendszerben, hogy pont egy magán klinika, ahol három orvos is megvizsgálta Anna ínyét és megmaradt fogait egy fillért sem kérnek ?!? Hihetetlennek tűnt, de igaz. Sőt a gyerekek még ajándékot is kaptak.

Anna új mosolya

Így Anna mosolya még “huligánabb”

Egyébként megvagyunk. Más nincs. Ősszel jön az éves szemészet.

Ha Anna néha sápadtnak tűnik, annak már oka van. Sajnos. Vashiány. Nem nagy még a probléma, meg számos gyerkőcnél előfordul. Anna kicsinek is sokáig kapott vasat, vért is többször. Most még szerencsére a hemoglobin is éppen csak a határérték alatt van, de azért oda kell figyelni. Nemrégen lett meg a labor eredmény és jövő héten megyünk a doktornénihez megmutatni.

Más nincs. A téli influenzás, tüdőgyulladásos időszak nekünk is beköszönt és mindkét lurkót ledöntötte a lábáról. Most szerencsére “csak” Bence beteg. Anna még bírja…

Lesznek megint képek

Anna és Bence

Anna volt szemészeten. Szerencsére rendkívül gyorsan végeztünk. Anna csinált mindent amit kellett. Nem hisztizett, nyugodtan végigülte a vizsgálatot. A szeme úgy néz ki rendben van. A szemfenék is szépen kifejlődött. Valami apró fénytörési eltérés van az egyik szemében, de azt mondták, hogy ez a szeme méretének kis fokú eltéréséből van. Most ha jól emlékszem kisebb a szeme egy picit, mint kellene.

Egyébként Anna is itthon van, megfázással küszködtünk, de remélhetőleg már jövő héten minden rendben lesz és megy bölcsibe újra.

Eltelt két év… Anna éppen ma két éves. A “normális” emberek úgy gondolnak vissza a gyerkőcök születésére, hogy milyen nagy volt az öröm, meg a boldogság… Nálunk ezek mellé azért jutott bőven aggodalom is. Nem kívánom ezt senkinek, az viszont jó érzés az hogy az állandó kórházlátogatásokat ritkíthattuk az elmúlt időszakban. Az elmúlt két év igen mozgalmas volt. Nem szeretném ismételni magamat, akit érdekel nézze meg akár Anna, akár Bence naplóját, mára már igen terjedelmes.

Anna

Amióta utoljára írtam történt egy pár dolog. Nyaraltunk, jöttünk, mentünk mindenfelé. Amikor csak lehet igyekszünk a gyerekekkel menni valahova. Nyáron nem volt olyan hét amikor végig itthon lettünk volna. Voltak egynapos, egy-két napos és több mint egy hetes kirándulások is, de volt, hogy csak elmentünk gyalog a lovardába pacikat nézni.

Anna egészségi állapotát tekintve most éppen nincs a helyzet magaslatán, mert éppen meg van egy kicsit fázva. Szerencsére eddig úgy tűnik, hogy nem komoly. A tüdejére vigyázni kell, de remélhetőleg igyekszik erős gyógyszerek nélkül kijönni belőle. Anna remélhetőleg (miután meggyógyul) megy napközibe. Már ma is mentünk volna beszoktatásra, de ez a betegség kicsit bekavart.

Szemészetre kell mennünk nemsokára, mert letelt az egy év. Meg kell nézni, hogy Anna szeme rendben fejlődik-e. Szerencsére neki most más nem lesz (ha jól emlékszem).

Anna és Bence

Annával már csak kb. félévente járunk orvoshoz. Szerencsére a koraszülöttségéből nem sok látszik. Akik nem tudják, hogy ideje korán született, azok észre sem veszik a különbséget. Hasonló korú gyerekek mellett azért még látszódnak elmaradások, de ez akár még normális is lehet. Nem sokára esedékes Annának is egy újabb kontroll vizsgálat, mert eltelt egy fél év (kb.) mióta utoljára voltunk fejlődésneurológián.

Most egy kis lázas, megfázásos jellegű betegséggel küzdünk, de reméljük hamar túl leszünk ezen is.

Nem sokára megyünk és megírom majd, hogy mi történt. Addig itt egy kép róluk:

Anna és Bence

Egy rakás meghiúsult pszichológiai vizsgálat után végre sikerült eljutnunk a Péterfy kórházba. Sajnos, ahogy már korábban említettem nem túl rugalmas a szervezés. Kb. ultimátum szerű. Ekkor jelenj meg és kész. A lapon nincs egy telefonszám sem, hogy esetleg átszervezzük, közöljük, hogy nem tudunk menni, stb… Na mindegy, ez van. Ez volt a harmadik, vagy a negyedik értesítő, de ez most megfelelt. Nem panaszkodni szeretnék, de volt elég gondunk…

Annát itt is megvizsgálta egy pszichológus. A vizsgálatban kellemesen csalódtunk. A kórház ugyanaz a lerobbant valami ami korábban is volt, de a pszichológus sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik, mint a SOTE-s kollégája. Anna mindent megcsinált, amit kellett és még szorgalmi feladatokat is végzett, teljesen önzetlenül. Nagyjából ugyanazok voltak a feladatok, mint a múltkor, de itt az orvos nagyobb rutinnal rendelkezett. Anna mindent megtett, amit kértek tőle. A végén még kockából tornyot is épített, pedig ezt senki nem kérte tőle, csak ha már ott volt, akkor miért ne játsszon egy kicsit.

A mai nap is kicsit eseménydús volt. Bencének is jutott mára…

Anna tegnap ultrahangvizsgálaton volt. Bence története és a korábbi ciszta miatt vált nagyon időszerűvé a vizsgálat. Jó híreink vannak. Anna cisztája felszívódott és olyan jellegű elváltozásra, mint Bencénél van/volt, nem utalt semmi.

Kb. ennyi.

Anna után sajnos Bencének is napló készül.

Anna nézd, így kell inni

Sajnos úgy adódott, hogy Bence kb. másfél hónap alatt kétszer küzdött tüdőgyulladással, így mindenki azt javasolta, hogy kapják meg a védőoltást. Nem vagyok én sem egy túl nagy oltáspárti, de ezen már ne múljon. Annának (amikor megszületett) azt mondták, hogy ami ellen létezik védőoltás, azt neki meg kell kapnia.

Így is történt. Az egész család kapott védőoltást az új influenza ellen. Reméljük hatásos lesz.

Anna egyébként köszöni jól van. Mászik, feláll, kiabál és küzd Bencével, vagy éppen Bence ellen. Már egyedül feláll, felmászik négykézláb a lépcsőkön. A SOTE-s pszichológus azt mondta, hogy kb. 10 hónaposnak felel meg. Korrigáltan elméletileg most volt egy éves, így a két hónap “lemaradás” nem is olyan sok. Az, hogy ez hogyan jött ki az is érdekes. A vizsgálaton voltak érdekes kérdések. Nem szeretném leszólni, mert biztos nagyon fontos és a szakemberek is tapasztaltak, de egyszerű halandó számára kicsit fura. Egy doktornő kb. 10 perc alatt megállapítja egy kérdőív és pár játék segítségével, hogy éppen hol tart Anna a fejlődésben. Természetesen érteni kell hozzá, nem vitatom, de a kételyek akkor kezdtek felmerülni, amikor a kérdéseken mentünk végig… Első kérdés: áll-e. Mondtuk, hogy egyszer már nagyjából sikerült (már megy), de még nem. Következő kérdés: amikor áll, akkor toporog-e. Na jó egyefene… szépen válaszoltunk, hogy még nem is áll… Az i-re a pont a harmadik kérdés: és amikor áll, akkor próbál-e lépegetni? Na, sebaj. Így volt a lapon.

Voltunk szemészeti vizsgálaton is. Úgy tűnik ott is minden rendben. Doktornéni megnézte a Péterfy kórházban és mindent rendben talált. Egy év múlva újra megyünk. (persze csak akkor, ha a csodálatos magyar egészségügy engedi. Itt is lesznek változások)

Ahogyan már korábban írtam, a Péterfy kórházba is kellene menni pszichiátriai vizsgálatra, de ott még mindig elég érdekes elképzeléseik vannak az időpont egyeztetésről. Sajnos lehet, hogy most sem fog összejönni a dolog. A héten jött egy papír, hogy hétfőn legyünk ott x időre. Hát érdekes. Tudom, hogy egészség mindenek előtt, de kicsit lehetnének rugalmasabbak. A múltkor próbáltam telefonálni. Kétszer a portás mondta, hogy “ááááá még nincsenek bennt”, amikor kapcsolt, akkor meg nem vette fel senki. Na sebaj. Majd meglátjuk.

Röviden itt tartunk…

Itt az ősz. Anna elmúlt egy éves, ismét mehettünk vizsgálatokra, voltunk betegek is. Kezdem szépen sorban…

Nem is olyan régen egy szép nagy lázas, náthás, torokfájós hullám szaladt végig a családon. Kivétel nélkül mindenki elkapta a hivatalosan “influenza jellegű” betegséget. Találgatni senki nem szeretett volna, hogy mi volt velünk, a kezelés úgyis ugyan az lett volna. Kaptunk egy lórúgásnyi antibiotikumot és vártunk. Bence és én viseltük rosszabbul a dolgot, Anna és anya viszonylag könnyen átvészelte. Bencénesk és nekem kb. két hétbe telt, mire sikerült visszarázódni a normális hétköznapokba. Az egész nagyon gyorsan jött. Egy szerdán elvittem Bencét orvoshoz, nézze meg mert picit köhög, kicsit náthás. Akkor még nem kapott antibiotikumot, mivel sem láza sem egyéb betegség tünete nem látszott. Másnapra sokkal rosszabb lett az állapota. Újra doktornéni. Magas láz, tüdőgyulladás, bágyadtság, egész nap nyűgös és fáradt volt. Kapott egy rakás gyógyszert.

Én aznap reggelre lettem elég rosszul. Nekem szerencsére a lázon és egyéb kellemetlenségeken kívül nem sok bajom volt, de a torokfájás egy jó ideig elkísért. Anna és anya viselte a legjobban. Ők is átestek rajta, de szerencsére nem volt túl hosszú lefolyású. (lekopogom)

Időközben Anna és anya rákerült egy koraszülöttes tájékoztató anyagra. Itt a részlet:

Synagis tájékoztató

A kép még nyáron készült. Azóta Anna már sokat nőtt. Már négykézláb mászik, ül. Volt gyógytornásznál, de szerencsére nem szükséges rendszeresen járni. Mindent tud amit kell, csak a lábai picit gyengék. Tornáztatni kell.

A múlt héten voltunk a Péterfy kórházban vérvételen és vizsgálaton. Egy kicsit még vérszegény, de már nem kell szedni vasat. Nyáron a doktor néni javaslatára abbahgyatuk, megnézzük egyedül mire képes. Szerencsére csak nagyon kicsit van elmaradva normális szinttől. Majd menni kell a Péterfy kórházba másfajta vizsgálatra. A helyes megfogalmazás inkább az, hogy menni kellett volna, de mint sok minden más az időpont egyeztetése is máshogy zajlik a Péterfyben és máshogy a SOTE-n. A Péterfy kórház egy levelet küld, hogy egy időpontra legyünk ott. Semmi egyeztetés vagy valami. Biztosan igazuk van és jól működik a rendszer, de elég nehéz összeegyeztetni a mindennapokkal. A SOTE-n mindig lehet több nap közül válogatni és általában a vizsgálatok végén beszéljük meg (akár több hónapra előre) a következő időpontot. Ezt sokkal ügyesebben össze lehet hozni a munkával.

Voltunk a SOTE-n is, ha már így szóba került. Szerencsére ott sem volt semmi gond. Anna viszonylag jól érzi magát a vizsgálatokon. Magyaráz, kiabál, játszik. Most is mindent jól csinált. Egy hónap múlva megyünk valami FQ mérésre, ahol egy hozzáértő doktornéni jól megmondja, hogy Annának milyen számai vannak a fejlődését illetően. Általában minden dolgot elhiszek, amit egy adott témában nálam okosabbak állítanak, de ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok. Biztos vannak típus feladatok, meg egy gyakorlott fejlődés analizáló doktor mindenből tud következtetéseket levonni, de egy idegen helyre vitt egy éves baba tuti, hogy nem úgy fog viselkedni és nem ugyanazokat a dolgokat fogja csinálni, mint otthon, arra mérget mernék venni. Na mindegy… ezek után Anna majd megtudja, hogy számszakilag mennyire van lemaradva, esetleg mennyire van időben.

A héten még vár ránk egy szemészeti vizsgálat. Igen… eltelt az egy év. Lassan egy éve lesz, hogy Anna hazajött. Hihetetlennek tűnik. A vizsgálattól picit tartok, mert ez az egy olyan, hogy nem tudni mit találnak. Azt, hogy megy mászik, nem sápadt azt látjuk mi is itthon. A szeme viszont nehezebb eset. Remélem nem lesz gond. Igazándiból panasz sincsen, majd meglátjuk. Ha lesz eredmény, megírom.

Anna jókedvű

Már egy év eltelt mióta Anna megszületett. Szinte hihetetlen, hogy Anna a hét elején ünnepelte első születésnapját. Tavaly ilyenkor gondolni sem mertünk ezekre a dolgokra.

Az év (utólag visszagondolva) nagyon gyorsan elszaladt. Mintha csak a múlt hónapban lett volna az egész. Szerencsére nem így van. Anna ma már nagylány. Igazi rosszcsont. Mindent megszerez, elér amit akar. Ha nem megy ésszel, akkor megpróbáljuk erővel. Ha esetleg úgy sem menne, akkor még mindig lehet egy óriásit hisztizni és akkor máris valaki “segít”.

Szerencsére már “csak” vashiánnyal küzdünk. Gyógyszereket most nem is szedünk. Ősszel megyünk újabb vizsgálatokra: szemészet, labor, fejlődésneurológia. Szerencsére most már nem kell nagyon gyakran meglátogatni a doktornéniket.

A cím két dologra is igaz. Az elmúlt egy év is elég nagy út volt, másrészt pedig tényleg utaztunk egyet. Anna élete első nyaralásán is túl vagyunk. Szerencsére semmi probléma nem volt. Jól bírták mindketten a hosszú utat.

Anna nyaral

Anna nyaral

Anna és Bence nyaral

Anna nyaral

Sokan kérdeztétek, hogy miért nem írok gyakrabban… Az igazság az, hogy nem igazán történik semmi említésre méltó. Anna nő, gyarapodik, jól érzi magát. Kiabál, mosolyog, mindent megeszik (amit csak talál, a kedvence a szivacs kocka). A jó hír az, hogy megint voltunk utógondozáson, jól megnézték és csak ősszel kell jelentkeznünk. Úgy néz ki, hogy jelen állapotok szerint minden a legnagyobb rendben. Anna minden olyan dolgot tud, amit egy korához illő gyerkőcnek tudnia kell.

Nemrég volt vérvételen. Még kicsit vashiányos, de nagyjából ott is minden rendben. Győgyszerek közül már csak folsavat és vasat kap.

Annával a héten ismét voltunk a SOTE-n. Minden rendben van. Csinálja amit kell, úgy ahogy kell. Reméljük így is marad.

Anna Pénteken utlsó alkalommal látogatta meg a SOTE koraszülött intenzív osztályát. Szerencsésen, most már normálisan, OEP által finanszírozott keretek között megkapta utolsó Synagis oltását. Az oltást jól viselte. Amint valaki megcsodálta, rögtön mosolygott és gagyorászott. Igyekezett mindenkit levenni a lábáról. (Sikerült is.)

A koraszülött osztályra már nem kell többet mennünk Annával. Ő már nagyon nagy oda. Sokat voltunk ott és azóta hosszú utat tettünk meg. Anna már szép nagy baba. Már jóval 6kg felett van, nem is mérjük minden nap. Néha-néha már jön velünk ide-oda, de csak óvatosan. Sétálni igyekszünk sokat járni. Jó nagyokat alszik a babakocsiban.

Anna a papáéknál

Sokan reklamáltatok, hogy mostanában ritkán írok… hát igen… nem igazán van említésre méltó esemény (szerencsére). Meg vagyunk, jól vagyunk. Anna folyamatosan beszélget, mikor mivel. Vannak macijai, plüss dolgok, amik igazán jó beszélgetőpartnerek. Ha pedig nem fogadnak szót, vagy nem figyelnek eléggé, akkor még mindig neki lehet állni visítani egy kicsit, amit apa vagy anya hamar megun és utána elszórakoztat.

Korábban már említettem, hogy a Synagis oltás beadásával kapcsolatban problémák voltak. Ez most sem volt másképp. Sajnos elég sok utánajárás kellett most is ahhoz, hogy Anna megkaphassa a februári adagot. Nem igazán akarom részletezni, mert nem ez a lényeg, de ismételten meg kell jegyeznem, hogy a magyar egészségügy működése még azért nem 100%-os.

Ami lényeges és fontos, hogy sikerült a februári adagot is megszerezni. Ami a jó hír, hogy a továbbiakban már senkinek nem lesz ezzel problémája (elméletileg). Remélhetőleg nekünk sem.

A többi oltását is sikeresen kapja Anna. A “normális” oltóanyagoknál probléma nem volt.

Anna súlya már 6100 gramm felett van.

Nagyon sokan hiányoltatok képeket Annáról, ezért itt van egy pár. Annával nem igazán történik mostanában semmi különös. Szerencsére ritkul a kötelező orvoshozjárás gyakorisága. Itthon vagyunk, jól vagyunk. Anna gyarapodik rendesen. Még szerencsére anyatejet eszik.

Holnap megyünk majd a SOTE-ra megint, utána leírom mi történt.

Anna és Bence

Anna hasal

Anna ma kb. 15 perc alatt letudta a Péterfy kórházban a kötelező vizsgálatot. Vettek tőle vért és elküldték a laborba. Szerencsére semmi rosszat nem talált a doktornéni.

Anna közelít az 5 kg-hoz. Tegnap 4.8 kg. Már jó, hogy nem grammokban kell írni. A hasmenésen ügyesen túljutottunk.

Más érdekes tényleg nem történt.

Anna közelít az 5kg-hoz. Gyarapodik rendesen, hol jobban, hol lassabban, de folyamatosan. A múlt héten sajnos nem tudtunk orvoshoz menni, mert az utcára sem tudtam kimenni az autóval. Minden tiszta jég volt. A Péterfy kórház meglátogatása így a hétre maradt. Nem tudom, hogy az ultrahangos masinát sikerült-e megjavítani.

Anna gyomra nincs éppen a helyzet magaslatán. Kicsit hasmenése van, de láz, vagy egyéb panasz nincsen. Doktornéni azt mondta, hogy van a környéken valami olyan vírus ami ilyesmit okozhat. A szerencse az az, hogy nem lázas, eszik, alszik rendesen. Más különösebb dolog nincsen. Remélem a Péterfyben sem találnak semmit.

Anna az elmúlt hét végén 3 oltást is kapott. Egy kötelező (azt nem tudom mi), a Rotarix és a Synagis amit beadtak neki Pesten és otthon. Viszonylag jól viselte. Az előző körhöz hasonlóan, most is belázasodott. Annyi különbség viszont van, hogy most még másnap is lázzal, hőemelkedéssel küzd, de eddig nem vészes. Éppen ezért talán kicsit többet alszik, de jól van.

Jövő héten megyünk a Péterfy kórházba, a szokásos vizsgálatra. Lett volna ultrahang is, de elromlott a gép. Jó mi… Így majd lesz máskor.